HTML

17 nap Amerikában

New York, Washington, Niagara, Virginia, Annandale

Friss topikok

Linkblog

2. nap, 2011. március 20.

2011.05.29. 10:08 Latya

 

 

 


USA 2. nap, 2011. március 20. nagyobb térképen való megjelenítése

Másnap elég korán keltem, még pirosas fényben látszott Manhattan és kontrasztként a környék egyik lapostetős ipari épülete.

Meglepetésünkre reggelit is kaptunk, annak ellenére, hogy amikor foglaltunk, még nem volt benne a szálloda szolgáltatásaiban.  A körülmények és a választék meglehetősen szerény volt, de legalább nem mentünk el üres gyomorral.  A  szálloda halljában volt kb. 6 "Barátok közt-ös" méretű asztal, azokhoz lehetett leülni a pultról felvett müzli/rántotta/vaj/dzsem kávé/tea kombinációval.

A metróig bő 5 percet kellett sétálni. A környék  kicsit  sivárnak tűnt, de biztonságosnak tapasztaltuk, és a  szállodáról írt visszajelzések is annak tartották.

Vettünk egy 1 hetes  metro- és buszbérletet 29 USD-ért. Sajnos a napi és a néhány napos turistabérletet megszüntették, de szerintem még így is megérte.

Azon a hétvégén, amikor ott voltunk, éppen karbantartottak a metron, így a 7-essel mentünk  a Time Square-ig. 

A tér tulajdonképpen nem is igazából tér, hanem a Broadway és a 7. sugárút  széles találkozása: rengeteg emberrel, óriási reklámkijelzőkkel.

A tér közepén van egy magas épület, előtte valami lépcsős emelvény. Oda fel lehet menni, pózolni, ja és persze fizetni egy kicsit érte.  A téren van egy iroda, ahol be lehet fizetni némi idegenvezetésre. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel New Yorkkal kapcsolatban a top nevezetességek egyike a tér,   jó néhány rendőr is parkol a környéken, sőt egy telepített rendőr-örs is van.

 A többi szájtátó turistához hasonlóan mi is fényképezkedtünk, aztán elindultunk felfelé.

 A szemünk sarkából észrevettük turistaportrékat rajzoló ferdeszeműeket. A kis táblácskájukra jó nagy kandúr betűkkel 5$ volt kiírva. Hmm... átszámolva 1000 Ft-ért, ezt ne hagyjuk ki! Leültünk ketten, és készült  a mű.

Mikor végeztek, vérprofi magabiztossággal megmutatta a grafikus főguru, hogy ez ugye szénnel készült, az meg elmosódhat. Na de a fejlett űrtechnika korában ez itt, az Egyesült Államokban csak most, csak nekünk egy papírkeret és átlátszó műanyag fólia segítségével megoldható. Persze bólintottunk, aztán  elkezdte számolni az árat. 5$ a karikatúra egy személyre, kettőnknek az ugye 12 és hozzá 25$ a keret, tehát 37$ az egész .....Hát ügyes. Mielőtt visszamondhattuk volna a keretet, megmutatta, hogy a  kis táblácskán az éktelenül nagy 5$ mellett apró betűvel minden tétel ott szerepelt kiírva.

A rajzfigurákat elnézve rájöttünk, hogy a művész ügyesebb az üzletben, mint a rajzolásban. Máshol az elmosódás ellen hajlakkot fújtak a műre, "including price".

 

 

Aztán továbbsétáltunk a  6 sugárúton ( 6 th. Ave) , amit egy helyen szerényen Ave of America -nak hívnak. 

Az utcákat általában számokkal jelölik, de van néhány kivétel. A szabály viszonylag egyszerű: függőlegesen vannak az Ave-k (sugárutak), amelyek számozása keletről nyugatra nő, vízszintesen a street-ek (utcák) amelyek számozása meg délről észak felé növekszik.  Így ha megnézzük, hogy éppen hol vagyunk, aztán egy sarokkal odébb szintén , akkor nagyon könnyen be lehet lőni, hogy a szigeten kb. merre vagyunk. Erre  a sarok alapú tájékozódásra építve általában  a helyszíneket úgy szokták meghatározni, hogy az X Ave meg az Y street sarkán.  Ez a gyakorlatban is jól bevált.

Szintén a tájékozódást segíti, hogy az utca neveket a járdára kitett oszlopokra írják fel, így a kocsikból is jól látszik, és a gyalogosnak sem kell  a házfalra feltett utcanévtáblákat vadászni.


 

A modern felhőkarcolók között találtunk néhány olyasmi épületet is, aminek az alja , meg a teteje olyan, mintha csak nálunk a Rákóczi úton lennénk.

 

 

 

 

 

De aztán a köztes részre beszúrtak vagy 10 emeletet.

 

 

Az ember nehezen hiszi el, hogy 1926-ban ilyen magas épületet emelt magának a Paramount Pictures.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sok épületet még úgy  "hívnak", mint azt a céget, aki mondjuk 50-60 éve építtette, de mára már elköltöztek, vagy akár már a cég sem létezik.

Pl. az érdekes tetejű Chrysler épület csak az 1950-es évek közepéig volt az óriás konszern központja,  jelenleg egy arab világ béli cég a tulajdonosa.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy óriások közé  egy-egy  szerényebb kis épület is beszorult.

 

A sok magas ház között kellemes oázisként hatott a Bryant park. Gondozott növények, padokon üldögélő emberek mélázgatnak, gyereket sétáltatnak, otthonról hozott szendvicset majszolnak, turistás fényképeket készítenek. Mi is leültünk, jó volt egy kicsit süttetni magunkat a napon.

 

 

 

Tovább sétáltunk a Public Library  (Nyilvános könyvtár)  épülete felé. Be is lehet menni, de mi kihagytuk mert nem készültünk fel, hogy mit és hogyan lehet látogatni.

 Továbbsétáltunk a Grand Stationhoz. A New Yorkban készülő filmek egyik kötelező szereplője a 20??-ben felújított épület. Nem csak pályaudvarként, hanem bevásárlóközpontként is funkcionál. Ottlétünkkor az óriási csarnokban egy iskolásokból álló éppen utazó  kórus öröméneklésbe kezdett. Nagyon hangulatos volt!

 

Kívül, mint majdnem midegyik épületen itt is zászlók sokasága jelezte, hogy milyen országban vagyunk.

 

 A jegypénztár:

 

Majd ha egyszer végre befejeződik a Mi Keleti-pályaudvarunk felújítása, akkor simán lepipáljuk. Addig is itthon a gyönyörű Lotz teremben ámuldozhatunk, csak azt a mocskot ne látnánk körülötte....

 

A pályaudvartól 5. sugárútra fordultunk, és ezen mentünk felfelé. Ez Manhatten leghíresebb utcája, a felső harmadán nagyon puccos boltok kínálják a portékáikat. Elmentünk a General Electric 1???-ban emelt   épülete mellett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Picit feljebb a Szent Patrik székesegyház húzódik meg az Olympic Tower előtt. Érdekes látvány a régi és az új így egymás mellett: Az 51 emeletes épületben található pl. a Gucci család lakása.  

Egy kicsit bekukkantottunk a vasárnap délután 4-kor kezdődő  spanyol nyelvű mise előkészületeire.

Továbbra is felfelé haladtunk az Ötödik sugárúton ,  bámultuk a magas épületeket, meg  a márkás boltokkal teli sugárúton a „Sales” ( Árleszállítás) vezényszóra sorbanálló tömegeket:

Találgattuk, hogy az útikönyvünkben a város melyik részéről írták: előfordulhat, hogy egy világhírességgel találkozunk az utcán.....amikor is  a   zebrán átkelő tömegben velünk szemben megjelent  Herison Ford!!!. Hoppáré! max két lépésnyire  volt, amikor észrevettük, így mire a fényképezőgép üzembe került, már csak oldalról kattinthattuk le:

 A nagy meglepedés után a fákkal díszített Trump tower rántott vissza  a valóságba.

 A sugárút végén a Centrál parkhoz értünk. Elsőként egy  Break dance  csapatba botlottunk, akik "spontán" táncolással szórakoztatták a bámészkodókat:

 

 

Sok filmben forgatnak a Centrál parkban. Nyilván van ennek egy turista csalogató célzata. De ez működik, mert mi is sorra örömködtünk a  mozikból ismert helyszíneknek.

 

Az alagútban támadták meg a " A másik én (The Brave One) " c. film főszereplőjét (Jodie Fostert)

https://www.youtube.com/watch?v=IrbXdAjAcpI

Vagy itt korcsolyázott együtt a Love Story  szerelmespárja

A Centrál park hasonlóan épül fel, mint a mi Városligetünk: lehet csónakázni, korcsolyázni, szőkőkutak, nagy füves tisztások.

A Csónakház étterem büféjében kajáltunk  igazi amerikai hot dogot, meg sültkrumplit. A kaját  ablakos pultnál kikértük, aztán leültünk a kerthelyiségben. Mivel elég nagy volt a forgalom hamarosan leült mellénk egy nő.   megkérdezte, hogy honann jövünk, és tisztában volt vele, hogy magyarország Európában van, Budapest a főváros és  agrárország. Ezt a Svédországban élő rokonától hallotta. Mindenesetre  kellemesen meglepődtünk, hogy  el tudott minket tenni a térképen :)  Érdeklődött a programunkról, meddig maradunk, és figyelmünkbe ajánlotta a X múzeumot, ami a park mellett volt.  nagyon kedves és közlékeny volt!

 

 

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása